1. A sütőtök őshazája Közép- és Dél-Amerika trópusi vidéke, de Indiában is közkedvelt
táplálék. Az 1500-as években a spanyolok hozták magukkal Európába, hazánkban az
1880-as években kezdték általánosan termeszteni.
 |
| Sütőtök |
2. A sütőtök energiatartalma (80 kcal/336 kJ/100 g) a 16,5 g/100 g-os szénhidráttartalmának köszönhetően többszöröse annak, amennyi a spárgatökre jellemző.
Mindössze 1 g
fehérjét tartalmaz, zsírtartalma
elenyésző (0,6 g).
Élelmi rostokban nem dús, vitaminokban annál gazdagabb. C-vitamin
4mg E-vitaminból (alfa-tokoferolból) 1,1
mg-ot, B2- és B6-vitaminból 0,1 mg-ot, míg B3-vitaminból (niacinból) 0,6 mg-ot
tartalmaz, ezenfelül folsavban (16 mcg) és pantoténsavban (0,3 mg) is gazdag Kész ásványianyag-bomba: káliumból 340 mg-ot, foszforból 44 mg-ot, vasból 0,8 mg-ot,
rézből és mangánból 0,1 mg-ot rejt finom belseje, míg nátriumtartalma mindössze
1 mg.
 |
| Koktélnak is kiváló |
3. A sütőtök magja pörkölve kellemes ropogtatni-való. Tökmagolajat elsősorban az – Ausztriában bőségesen termő – olajtökből
(Cucurbita pepo) nyernek. Egy liternyi stájer tökmagolajhoz 2,5–3 kg száraz
olajtökmagra van szükség, amelyet hidegen sajtolnak.
 | |
| Vitaminokban gazdag |
Dietetikai tipp: Gyógyhatást ómega-3-zsírsav-tartalma miatt főleg a tökmagnak tulajdonítanak,
de a sütőtök húsának fogyasztása is kedvező hatású. A nagy káliumtartalom a
sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik szerepet, de vérnyomáscsökkentő és
vízhajtó hatása is ismert. Az antioxidánsok és a karotinoidok megkötik a szabad
gyököket, szerepet játszanak az immunrendszer erősítésében, a keringési
betegségek és a daganatok megelőzésében.
Forrás: Új Diéta 2007/5
Elérhetőségek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése