1. Már
az ókori görögök is… Bizony, már Hippokratész is írt arról Kr. e.
460-ban, hogy a görögök és az egyiptomiak a zöld máktok nedvét
fájdalomcsillapításra, görcsoldóként, valamint köhögés ellen használták.
Gyógyszerként való alkalmazását nemcsak az bizonyítja, hogy a gyógyítás istene,
Aszklépiosz (Aesculapius) szobrain megjelenik a mákgubó,
hanem Hippokratész, Theophrasztosz és más orvosok írásaiból
is egyértelműen kitetszik az ópium gyógyászati jelentősége.
2. Lássuk a számokat, vagyis a
tápértéket: 100 g
mákban 20,5 g
fehérje, 38,2 g
zsír, 23,9 g
szénhidrát, 10,79 g
rost és 537 kcal energia található. Ásványi anyagokban sem szűkölködik: foszfort,
káliumot, magnéziumot, kalciumot, nátriumot és vasat, vitaminok közül pedig E-
és B6-vitamint, biotint és pantoténsavat is tartalmaz.
3. A mákszem 40–50% olajat
tartalmaz, amely az olívaolajjal egyenértékű étolaj, ezenkívül gyógy- és
kozmetikai készítmények (pl. arckrémek) meg művészfestékek alapanyaga, de egyéb
célokra, például fafelületek (konyhai munkalapok, asztallapok, vágódeszkák)
ápolására is alkalmas. A mákolaj jól beszívódik a fába, megvédi a nedvesség és
a szennyeződések behatolásától, így a felületek könnyen tisztíthatók és
higiénikusak lesznek.
Érdekesség
Stílusosan „mákunk van” az
Európai Unióval, ugyanis a mákos guba, patkó, bejgli, tészta és egyéb
étkeink okozta érzéki gyönyört továbbra sem kell nélkülöznünk, hiszen a mák
termesztését nem tiltotta meg, kizárólag a gyógyszerek alapanyagául szolgáló
ún. ipari mák termesztését szabályozza. Az alkaloidot gyakorlatilag
nem tartalmazó étkezési mák szabadon termeszthető hazánkban, viszont a mák
szalmáját a termelő köteles elégetni, illetve a talajba forgatni, de át is
adhatja az ipari mák feldolgozásával foglalkozó ICN Magyarország Rt.-nek.
Forrás: Új diéta 2005
Elérhetőségek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése